Nyughatatlanok

„Halálüvöltés. Az életlen szekerce olyan erővel sújtott le, hogy egyetlen, pontosan kimért mozdulattal elválasztotta a nyaktól a női fejet. Ezúttal a hajkorona sem akasztotta meg a lendületét, mint az imént, a fiatalabb nőnél. A kontyos asszonyfej a kút kőkávájáról a földre esett.” 1848 után Európát elborította a forradalmak törmeléke. Az emigrációra kényszerülő magyarok vagy Törökországba menekültek, mint Kossuth és a hozzá közel állók, vagy Amerika, illetve a kontinens liberális városai, London, Párizs, Brüsszel és Genf felé vették az irányt. A negyvennyolcasok jelentős része afféle hivatásos szabadságharcossá lett, és Garibaldi oldalán vagy az amerikai polgárháborúban tüntette ki magát. Idővel akadt, aki hazatért, mások új hazát választottak. A megszállottak és hitükvesztettek között hamar lábra kapott a spiritizmus szenvedélye – felfordult világuk bizonytalanságaira az irracionálisban kerestek választ. Az asztaltáncoltatás Amerikából induló hóbortja a magyarok körében különös erővel hatott. Sokan akartak így értesülni családtagjaik hollétéről, mások arról faggatták a megtorlás mártírjainak szellemét, hogy milyen jövő vár Magyarországra. A „Nyughatatlanok” rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853-54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs – és a szabadságharc kísértetei.