Barhesz

Rubin Eszter első regénye új kiadásban. A Barhesz a szerző megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről. A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. „Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A rizómaszerű, mindenfelé ágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami - ahogy később rádöbbenünk - az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv.” – Gács Anna, Élet és Irodalom